Miért alakulhat ki a fogérzékenység?

A nagymama forró húslevesének elfogyasztását, egy baráti fagylaltozást vagy a jóízű nevetést a téli hidegben. Hogy ne keljen lemondani a finom falatokról és a közös élményekről, érdemes utánajárni, hogy miért és mitől alakulhat ki ez a tünet, ami az esetek többségében a háttérben meghúzódó komolyabb problémát jelez.

A fognyaki érzékenység kialakulása visszavezethető akár a helytelen fogmosási technikára is, de a fogágybetegségre és akár az ínyvisszahúzódásra egyaránt. Fogérzékenység esetén a fognyaknál elvékonyodik a fog dentinrétege és a fogbelet védő zománcréteg, ami szinte egyenes úton vezet a foggyökeret védő – és a zománcnál kevésbé strapabíró – cementréteg elvékonyodásához, sérüléséhez is.

Ezeken felül például a genetika, a rossz fogszabályozás, hormonális változások és a túlzott mértékű harapás is hozzájárulhat a fogíny visszahúzódáshoz, így egy újabb védelmi vonalát veszti el a dentin réteg.

Milyen tünetei vannak a fogérzékenységnek?

Amikor érzékennyé válik a fogunk az olyan külső ingerekre, mint amilyen a fogmosás, a hideg-meleg ételek és italok fogyasztása; az édes, sós és savanyú ízek vagy a hideg levegő beszippantása, akkor gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy fogérzékenységgel állunk szemben.

A fognyaki érzékenység kezelésére érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hiszen hosszú távon olyan betegségekhez vezethet, mint például a fogszuvasodás és az ínygyulladás.

A probléma enyhítése érdekében ajánlott elhagyni a savas ételek és italok fogyasztását, nagyobb hangsúlyt fektetni a helyes fogmosási technikára, a puha sörtéjű fogkefe használatára. Valamint arra is, hogy a fogkrém tartalmazzon kálium-kloridot és kálium-nitrátot, mert ezek részt vesznek a fog körüli védőréteg kialakításában.

Ezen felül pedig a fogorvosi konzultáció is erősen javallott, hiszen – főleg hosszabb ideje fennálló fogérzékenység esetén – a szakember tudja megmondani, hogy lesz-e szükség a fentieken felül esetleg külön kezelésre és ha igen, akkor milyenre.